Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk egyik feltétele volt, hogy az esélyegyenlőség biztosított legyen minden magyar állampolgár – köztük a fogyatékkal élők – számára, a társadalmi élet minden színterén. Ez magában foglalja a fizikai környezetet, a lakhatást, a közlekedési eszközök használatát, a szociális és egészségügyi ellátást, az iskoláztatást, a munkát, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és szórakozás területeit. 2004-2006 között olyan, eddig még teljes mértékben hiányzó, új típusú modellprogramok és szolgáltatások indultak el, amelyek segítségével a fogyatékos emberek számára is elérhetővé váltak azon támogatások, melyek segítségével sikeres rehabilitációjuk, önálló életük alapjai megteremthetők.
A magyar Alkotmány értelmében a fogyatékos emberek a társadalom olyan, egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Hátrányaik enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében született meg a „Fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény”.
Az akadálymentesítési intézkedések komplex rendszerét foglalja magába, amely eredményeképpen a fogyatékossággal élők útjából eltávolításra kerül minden olyan épített vagy képződött akadály, amely önálló életvitelüket lehetetlenné teszi, valamint olyan körülmények kerülnek kialakításra számukra, amelyek erősítik önállóságukat, növelik társadalmi esélyegyenlőségüket. Az akadálymentesség ma már az eredeti értelmezésnél sokkal tágabb fogalom. Egy épület esetében például azt jelenti, hogy az mindenki számára akadálymentesen megközelíthető, bejárható és vészhelyzetben biztonsággal elhagyható legyen. Jelenti ugyanakkor azt is, hogy az ilyen épületben a tárgyak, berendezések és szolgáltatások mindenki számára egyformán használhatóak. Bármilyen információt közlő eszköz esetében (pl. számítógép, tájékoztató tábla stb.) azt is jelenti, hogy a szolgáltatott információ mindenki számára érzékelhető, észlelhető és érthető legyen, tehát az információnak látható, hallható és tapintható formában is meg kell jelennie.
A közszolgáltatást nyújtó középületek akadálymentesítése a mai napig nem teljes körűen megoldott. A pályázat célja, hogy a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány tevékenysége által érintett hatvan településen minél több helyen valósuljanak meg az akadálymentesítési projektek, és minél több település mondhassa el magáról, hogy fogyatékkal élő polgárai számára képes biztosítani az esélyegyenlőséget a mindennapokban.